Wednesday 30 June 2010

A lanyomert mindent........


Nem volt idom irni az utobbi napokban. Amikor estenkent mar lenne idom leulni hulla faradt vagyok es orulok hogy az agyba jutok. :)) Habar mostanra talan sikerult egy olyan napirendet kidolgoznunk, hogy nekem is jut idom magamra. Hihetetlen hogy Lili shrek (mert daddy igy hivja :D ) milyen gyorsan no es fejlodik. Mindennap lefenykepezem es hatalmas kulonbsegek vannak a kepek kozott. A heten nem sok minden tortent. Daddy dolgozik, anya pedig Lilizik. Nagymami is itt van es sokat segit nekem, amiert nagyon halas vagyok. Minden nap megyunk setalni, nezelodni a varosba. 2 hete mikor Ian szabadsagon volt elmentunk a Coombe Abbey parkba, ahol egy hatalmas erdo van, annyira jo volt ott setalni, igazan jot tett azutan ahogy ereztem magam a megelozo hetekben. Most gyogyszert kell szednem a bipolarisra, hat nem valami jo mert az egyik mellekhatasa a hizas. Na de mit tehetek ha ettol vagyok jobban. Holnap jonnek nagypapiek, mar nagyon varjuk oket. Vegre talalkoznak Lili babaval.
Egyebkent minden nap rajovok milyen nagyszeru erzes anyanak lenni, rengeteg munka az biztos, de nincs annal csodalatosabb erzes mikor este sikerul elaltatnom es csak bamulom bamulom hogy milyen gyonyoru es o az EN lanyom :) Az is biztos, hogy annak ellenere hogy lelkileg hogy megszenvedtem erte (ha fizikailag nem is) meg 100szor vegigcsinalnam..... mert a lanyomert mindent. Ez a feltetel nelkuli szeretet. Sokan azt mondjak aki csaszarral szul megussza a nagy fajdalmakat. Valoban igaz. Bara arrol senki nem beszel mi tortenik utana. szulesi utani mehosszehuzodasaim is borzalmasak voltak, ugy hogy kozben morfiumon es egy csomo fajdalomcsillapiton eltem hogy egyaltalan kepes legyek felkelni a lanyomhoz. Par nap mulva mkor mar tudtam jarni......emlekeszem mondta a nover a korhazban hogy mar nem visz le senki a tolokocsival nekem kell lesetalni. Azt hittem behalok a fajdalomtol mert a korhaz elso emeletetol kellett elbaktatnom a neonatal (ujszulot) osztalyra. Nagyon lassan tudtam csak menni de nem erdekelt a fajdalom semmi csak a lanyomat akartam latni.
Mikor mar itthon voltunk, es ugymond elmult a vesz, Liliana is jol volt es nem kellett aggodnom tovabb, mintha elvagtak volna a fonalat, es az en allapotom rohamosan romlott. Az egy hete tarto nem alvas es idegeskedes kihozta a betegsegem. Halucinalni kezdtem feltem a lakasbol sem mertem kimenni egyedul. Hal istennek hogy a csaladom mellettem allt es tamogatott, mert ok segitettek abban hogy ujra onmagam legyek.

Tuesday 22 June 2010

Early days

A varatlan szules utan, sajnos nem mentek zokkeno mentesen a dolgok. Par oraval a szuletes utan, Lilianat el kellett vinni az ujszulott osztalyra, mert a legzesekor erdekes hangot adott, ami miatt megfigyelesre vittek. Igy nekem nelkule kellett az ejszakat tolteni, ugyanis azt mondtak reggel hozzak majd fel a szuleszetre hozzam. Emlekszem arra az ejszakara, borzalmas volt. A fajdalom a mutet utan es a fajdalom csillapitok kabultsagaban csak arra tudtam gondolni mi lehet a kisbabammal. Alig vartam a reggelt. Az agybol nem tudtam felkelni, es csak par orat aludtam a morfiumnak koszonhetoen. Reggel mikor kerdeztem hogy van Lili, a nover tajekoztatott, hogy ejszaka legzes problemai voltak es ra kellett tenni a lelegeztetore. Azonnal irtam Iannek sms-t. Ian tudta hogy mi tortent, csak nem mondta hogy tudjak pihenni, mert megigerte hogy minden rendben lesz. Amikor eloszor lemehettem hozza a csecsemo osztalyra reggel, tolokocsiban mindketten sirtunk Iannel. Akkor ereztuk azt mennyire szuksegunk van egymas tamogatasara. Nem lehet elmondani azt az erzest amit ereztunk. Imadkoztunk csak hogy minden rendben legyen. Eztan en meg 3 napot toltottem a korhazba es pentek este haza mehettem. De Liliana nem, es borzalmas volt ott hagyni a korhazban, utolag azt kivanom bar maradtam volna, viszont ott borzalmas volt ott lenni. Nem tudom mi lett volna a jobb dontes. Lili kozben kikerult az inkubatorbol es mar csak a szoptatast kellett volna rende raknunk hogy kiengedjek. E kozben en nem bizrtam aludni, es folyamatosan csak aggodtam. Amikor aztan bementem 2 ejszakara a Special Care reszlegbe, ahol azert maradtunk hogy a szoptatast rendbe rakjuk, csak egyre rosszabbul lettem. Sokat sirtam, es hangulatvaltozasok stb. Ami ugye baby blues es teljesen normalis. Viszont nem az en betegsegemmel ami ket eve volt. Ezert az itteni orvosom javasolta hogy kezdjek el gyogyszert szedni. Igy is lett.
Amikor aztan hazaertunk es elmult a stressz, Lili baba nagyon jol volt, Mummy viszont egyre rosszabbul. Sajnos kijott a betegsegem megint, amit bipolaris zavarnak hivnak. Szerencsere es hal istennek a csaladomnak, idoben kaptam seitseget igy viszonylag gyorsan jobban lettem es nem kellett korhazba mennem. Nem tudok eleg halas lenni Iannek, hogy mindezt vegig csinalta velem es segitett. Vegre elvezhetem a nagy aggodalom utan az anyasagot es minden nap egyre boldogabb vagyok ahogy latom, hogy Lili baba fejlodik mosolyog es happy baby.
VEgre ugy erzem megint megvan a kapocs kozte es koztem, ahogy a pociba volt. Mert a csaszar utan es a szeparacio miatt duplan vagtak el a Lelki koldokzsinort es ezt tenyleg csak azt tudja aki ilyen modon szul. Milyen erzes az hogy kiveszik a babadat beloled, es semmi elozmenye nincs. Egyszer csak nem vagy terhes tobbe. De talan a terhes szo nem a legmegfelelobb az en esetembe, mert olyan csodalatos 9 honapom volt hogy nem neveznem soha terhesnek. Bele telt par hetbe, hogy ujra egymasra hangolodjunk, de ugy erzem most mar megvan a harmonia koztunk megint.

Monday 21 June 2010



Mar regota szerettem volna elkezdeni ezt a blogot, de valahogy az idom sose engedte. Most viszont, hogy Lili baba megerkezett, elerkezettnek lattam az idot arra hogy naplot vezessek az uj eletrol. Az uj elet ami sokkal jobb es (farasztobb is lol) mint azt elkepzeltem. :) Eloszor is par nagyon szep idezettel kezdenek:

"Mikor megszületik egy várva várt gyermek, az élet dolgai új értelmet nyernek. Apaszív, anyaszív dobban meg egy párban, új fénnyel ragyognak a világra a hárman".

Menjunk akkor vissza egy kicsit az idoben, sok minden tortent es nem volt egyszeru szuletese Lili babanak. Mar a pocimba is kis sajtkukac volt, akarcsak most. :) Csaszarmetszessel jott a vilagra, ami egy eletmento mutet volt, ugyanis nem ereztem a mozgasat egy napig es miutan aggodva bementunk anyuval a korhazba hogy megnezzenek minden rendben van e surgossegi csaszarral szuletett meg Liliana Kyra Weller 2010 Aprilis 25-en 16:27-kor, 2800 g es 54 cm-rel. Aznap anyuval meg a bankba akartunk menni, es penteken en mozit terveztem, tehat nagyon varatlan volt a 2 hettel elobbi erkezes. Anyunak kellett Ian-t hivni, mert o dolgozott hogy jojjon a korhazba mert meg kellcsaszarozni. Nagyon feltem.....csak remeltem hogy minden rendben lesz. Valahogy ereztem egesz terhessegem alatt, hogy csaszarmetszes lesz. Pont ettol tartottam es eleg buta voltam mert nem is olvastam el semmit a csaszarrol, kerultem az osszes ilyen cikket. Strucc modjara a fejemet a homokba dugtam es azt gondoltam, ha nem foglalkozok vele nem fog megtortenni velem. Nagyon a termeszetes szulesre keszultem, es ugy gondoltam hogy megtudom Lilivel beszelni hogy minden rendben lesz. Nos egyet mar biztos megtanultam a szulosseggel kapcsolatban, a gyermeked egy onallo kis szemelyiseg es nem Te iranyitod. Az en kis sajtkukacom belegabalyodott a koldokzsinorba mikozben az utolso pillanatban ugy gondolta meg bukfencezik egyet es megfordult a hasamban. Emlekszem arra az estere az Iannel ultunk a szobankban es Lili orult mozgolodasba kezdett, ugy hullamzott a hasam, biztos hogy akkor fordult at. Amikor megultrahangoztak kozoltek hogy faros, kicsit lesapadtam hiszen penteken mar be volt fordulva a midwife szerint. Nos az elso gondolatom volt hogy ebbol csaszar lesz. Vittek is egybol a szuleszetre, ahol hirtelen vagy 10 ember ugralt korulottem, Neztek a CTG-t ami nem mutatott javulast. Az orvos elmondta a lehetosegeimet, vagy megszulom farosan vagy csaszar. Termeszetesen nem akartam kockaztatni, nagyon megijedtem. Elokeszitettek a mutot es vittek is le egybol . Epiduralis erzestelenitest kaptam, ami lehetove tette hogy ebren lehessek. Izgultam, hogy vajon Ian odaer e idoben, mert ha nem elkezdtek volna nelkule. Pont megerkezett mikor mar a mutoasztalon voltam, mindketten nagyon izgultunk, emlekszem Ian olyan vicces volt, es mikor Lili megszuletett az orvos kozolte velem hogy a koldokzsinor 3-szor volt a nyakara tekeredve es ha 6 oraval kesobb jovok hatalmas baj lett volna. Egyszoval megmentettem a kisbabam eletet amikor ereztem hogy valami nem jo, es be kell mennem a korhazba.

A figyeloben aztan mar ott vart minket a nagymami is :) Csak gyonyorkodott mindenki a kis emberben :) Emlekszem mikor a kezembe adtak, amikor eloszor ramnezett, abba maradt a siras es latszott a sok bolcsesseg a szemeben, mint egy kis oreg ember. Nezte az arcomat en az ovet es a vilag legcsodalatosabb erzeset ereztem. Ott volt a kezembe a kicsi sziv :)

"Kicsi az én szívem, kicsike darabka,
Édesanyáméból úgy van kiszakítva, Azért siet oda, azért szeret ottan, Ahol ez a két szív újra összedobban. "