Jo anya.....rossz anya....

Altalaban minden este mikor lerakom csibet aludni, es ulok a kisagy melett csendben figyelve ahogy elalszik (ugyanis mi olyan ugyesek vagyunk hogy magunktol elalszunk:D ) megkerdem igy estenkent magamtol, ma jo anya voltam? Es boldogan zarom azokat a napokat amikor ugy erzem igen. Persze ez buta kerdes, de azt gondolom minden kezdo anyuka megkerdezi magatol legalabb egyszer biztosan. Foleg egy olyan nap utan mikor egesz nap uvoltott a gyerek mert olyan faradt volt peldaul. Azokon a napokon en szemely szerint nem a gyereket okolom, sokkal inkabb magamat, amiert nem ragaszkodtam erosebben a napi rendejehez, es nem altattam vissza miutan 40 perc mulva megebredt. Ezert aztan olyan faradt volt mar 1 ora mulva hogy azert nem tudott elaludni. Viszont az elmult ket napot nem igy toltottuk.....anya turelmesen vissza altatja a kis manocskajat aki elso latasra inkabb ugy tunik jatszani akar, mikor nagy mosollyal fogad ahelyett hogy aludna :) De hat neha a szuloi szigor is kell :)
Ma megkapta a masodik oltasat, a szivem szorul ossze mikor hallom felsirni, nem siras inkabb tudobol jovo uvoltes. Biztos vagyok benne hogy a legtobb anyuka ugyanigy erez. Ezert aztan en nem is merem fogni, ezt a nemes feladatot inkabb Daddyre hagyom. Ilyenkor legszivesebben en is felsirnek szivfajdalmamba....a masik meg hogy utalom a tut. :)
A mindennapok sok tanulassal es mokaval telnek, amikor fent van es ez mar altalaban masfel ora az evessel egyutt, sokat kacagunk, beszelgetunk. Tornazunk, mar hason nagyon jol tartjuk a fejunket. Sot az utobbi napokban egyre tobbszer belekapaszkodunk a nyuszikankba (az alvos nyuszi, neve Thumper....en nem tudom kimondani :p) es meg a cumisuveget is birtokolni akarom kisebb nagyobb sikerrel. A furdest mostmar elvezzuk nagyokat lubickolok, es imadom ha anya hasra rak a kadba....ugy olyan mintha uszikalnek. By the way uszas......nagyon szeretnem elvinni babauszasra...ezt lehet mar emlitettem is...csakhogy olyan buta idopontban van, lehet hogy akkor pont egyetemem van...ki kell deritenem. Mar megvan az uj orarendem, megcsak felteteles mondjuk, de mar adott egy otletet hogy melyik napokra kell majd bolcsi. Mert bizony oktobertol bolcsibe megyek ammm. Szerencsere itt van tolunk 5 percre....es ahogy neztem amikor Daddy itthon lesz nem kell majd vinnem.
Magamrol csak annyit par szoval hogy igyekszem tudatosan elhessegetni a gondolatomat, ha a szuletes es utana levo problemak jutnak eszembe. Probalom mondani magamnak hogy mit szamit mar ugyse lehet valtoztatni. Es ahogy mondani szoktam semmi sem tortenik veletlen. Leginkabb azt esik nehezemre megemeszteni hogy nem tudtam szoptatni. Tudom ez tobbnyire a betegsegem miatt. Es nem en nehetek rola, de eppen ezert sokaig nem ereztem ugy hogy jo anya lennek, ugy ereztem nem adtam meg mindent amit lehet. Most viszont, hogy kezdem megismerni jobban a lanyomat kezdem ugy erezni, hogy az anyatejen kivul sokkal tobbet adhatok neki meghozza szeretet es ez mindennel fontosabb. Olvastam valahol hogy az ember lanya mikor terhes mar szereti a kisbabajat de igazan akkor lesz bele szerelmes mikor megismeri, csak ugy mikor valaki elete szerelmet elkepzeli es aztan talalkozik is vele. Egyszoval igy most mar rajottem hogy az tesz jo anyava, amilyen vagyok, es en ugy erzem jo anya vagyok. Imadom a kis tunderem mindennel jobban, es egesz eletemben azon leszek hogy ovjam, vedelmezzem es mindent megadjak neki.

A szines mindennapok

Ma van az elso nap, hogy mama nelkul vagyunk. Tegnap visszament Magyarorszagra anyukam es a hugom. Csendes a lakas nelkuluk, de igy talan gyorsabban visszakapom sajat enemet, hiszen igy hogy draga jo edesanyam mindent megcsinalt helyettem, elegge elustultam. Pedig szeretem csinalni a hazi munkat, rendbe tenni a lakast stb. Biztos vagyok benne hogy Liliana mar most hianyolja nagymamit. Nincs itt, hogy minden reggel megnevetesse. De mikor beszelek rola neki egybol elmososlyogja magat. Mindig mondom, hogy megyunk nem sokara Magyarorszagra a nagymamihoz meg a nagypapihoz. :)) Egesz pontosan szeptember 28-an megyunk, mar en is nagyon varom. Utoljara januarban voltam otthon, es az mar nagyon reg volt. Jo lesz megint setalni a fo utcan, beulni egy kavera es mindezt babakocsisan :) Hihetetlen milyen gyorsan fejlodik a kisasszony, nagy mosolygep es mar "beszelget" is. Imadnivalo mikor sikerul neki kipreselni egy gugyogo hangot a kis szajan. :) Mostanra mar atalussza az ejszakat, ugyhogy en is visszakaptam az ejszakai alvast. Viszont a gyogyszertol amit szednem kell meg fel 8kor is nehez ki kelnem az agybol. Nagyon remelem, hogy szeptemberben abba hagyhatom a gyogyszert. En magam jol vagyok, a mellekhatasokat leszamitva. A gondolataim sokat keringenek meg mindig a szuletes korul. Szinte minden nap eszembe jut, es neha arra gondolok mit csinalhattam volna maskep. Ezert ugy erzem mindenkep jo lesz egy pszichologussal beszelgetnem hogy tul tegyem magam ezen a trauman. Anyuval megbeszeltuk, hogy egy kineziologust is felkeresunk, en hiszek az alternativ gyogymodokban. Nehez elfogadni hogy beteg vagyok. Az nagyon sokat segit mikor talalkozok a szulesfelkeszitos anyukakkal, 8-an vagyunk uj anyukak es olyankor mikor minden heten talalkozunk ott van 6-8 kisbaba. Ilyenkor mindig jokat beszelgetunk es rajovok hogy mindenki hasonlo cipobe jar mint en :D Hogy peldaul, ha tul faradt a babaja mar azert nem tud elaludni stb stb ......... Viszont nincs is annal, jobb mikor reggel a kisagy fele hajolok hogy magamhoz vegyem a kis soszsakot, es egy nagy mosolyal koszon ram jo reggelt egy kisangyal. Ezek a pillanatok azok amik szinesse teszik a szurke mindennapokat. Nem is tudom elkepzelni, hogy van olyan dolog ami tobb oromet adhat egy gyermeknel. Hiszen a gyermekedben elsz tovabb.

Amikor az almok valora valnak............

Ma nagyszeru napunk volt.Elmentunk a Cadbury Worldbe oten. Hianyzott is a sok kialvatlan nap es ejszaka utan. Idokozben megerkezett auntie Fanni is :) Ugy orulok hogy itt van, sokat segit nekem pont ugy oda van Liliert mint en annak idejen o erte. Liliana az utobbi napokban nagyon nyugos volt. Valoszinu a nagy melegbol volt elege ami itt amugy is szokatlan. Sajnos a lakasunk ugy felmelegedett, hogy alig lehetett ittbent megmaradni. Ma reggel mikor felkeltunk esett az eso es az eredeti tervunk, hogy a Safari parkba megyunk nem tunt valami jo otletnek ebben az idoben. Habar en kicsit orultem mar hianyozott az esos anglia :D:D plusz igy legalabb fel tudok venni olyan ruhat amibe beleferek. Mert a nyari ruhaim, hat nem erre a meretemre van szabva lol Nem hiztam olyan sokat de azt hiszem, ha nem szednem a gyogyszert sokkal kevesebbet nyomna a merleg :D
Szoval a rossz ido lattan ugy hataroztunk, hogy Birmingham fele vesszuk kis csaladunkkal az iranyt es meglatogatjuk a Cadbury Choclate Factoryt. Nagyon jo csaladi napunk volt es Lilibaba edesen ment vegig Daddy vallan a csokigyarba. Jol esett kicsit kimozdulni. Ezen felbozdlva megbeszeltuk, hogy ha megint jo ido lesz lemegyunk a tengerparta jovo heten. Mar alig varom.
Tegnap eloszor (illetve masodszor) elmentunk Daddyvel kettesben este. Azert mondom hogy eloszor mert az igazi elso alkalom borzalmas volt, vegig veszekedtuk mint egy rossz hazaspar. Hat ez van ha az ember csaladi eletet el. Vicces volt tegnap mert mindketten-de foleg en - olyan almos voltam, hogy mar ejfelkor itthon voltunk. De azert igy is jo volt kicsit ujra elni a regi idoket. Persze nem tudtunk nagyon masrol beszelni mint a lanyunkrol es hogy mennyire szep es mennyire szeretjuk. No meg hogy, majd jonnek a tesok :))) Persze nem mostanaban :D
Hogy kicsit sajat magamrol is ejtsek par szot, marmint hogy en hogy vagyok, kifejezetten jobban. Nem gondolok allandoan a multra, arra hogy hogy lehetett volna maskep nem kesergek mar a multon annyit. Es boldog vagyok minden nap mikor reggel 6kor Lili shrek kiabal hogy ehes es kozben ram nevet mikor a kisagy fele nyulok hogy magamhoz oleljem es Jo reggelt kivanjak. Akar milyen almos vagyok ez fantasztikus erzes, es meger minden almatlan ejszakat. Egyszeruen imadom. Neha meg arra gondolok hianyzik terhesnek lenni......tudom ez hulyen hangzik. De en ugy elveztem es nagyon hirtelen lett vege. Es tudom hogy mindenki masnak Lili azota letezik miota megzuletett, azota lopta magat mindenki szivebe, de szamomra azota letezik miota meglattam a ket csikot a terhessegi teszten. Emlekszem arra a napra es sosem fogom elfelejteni. Mielott megneztem a tesztet elszamoltam addig amig az utasitas irta majd megforditottam es ket csik volt, alig hittem a szememnek. Elkezdtem ugralni oromomben :)) Majd foztem egy teat (egybol felhagytam a kaveval :D ) es kimentem az erkelyre ahol R. Kelly I am your angel szamat hallgattam meg es mar akkor ereztem, hogy kislanyom lesz. Majd elmentem a varosba venni egy kis cipot es igy tudattam reggel Iannal, hogy az agyratettem a kis szerzemenyem. Mintha tegnap lett volna, es ma holnap 2 honapos Lili baba. Igaz, ha az embernek gyereke van csak ugy repul felette az ido. Emlekszem korulbelul pont egy eve volt egy almom hogy egy gyonyoru barna gondor haju kislannyal jatszunk a nappalinkba, a lanyunkkal es olyan boldogok voltunk. Olyan valosagos volt ez az alom. Es lam lam igy is lett. Elobb mint gondoltuk volna. :) Egyszeruen csak ugy erzem minden almom valora valt, van egy csodalatos parom es egy meg csodalatosabb lanyom. Mi mast kivanhatnek meg az elettol. Szamomra mindig is a csalad volt a legfontosabb es ez mindig is igy lesz.


"Azt kérdezed tőlem,
hogyan vártalak?

Mint az éjszakára
fölvirrad a nap,
mint a délutánra
jő az alkonyat,
mint ha szellő jelzi
a förgeteget -
Ezer pici jelből
tudtam jöttödet.

Mint tavaszi reggel
a nap sugarát,
fagyos téli este
jégcsap csillagát,
mint az alma ízét,
tejet, kenyeret -
pedig nem is láttalak még,
úgy ismertelek.

Mint a fény az árnyat,
záport a virág,
mint a patak medrét,
madarat az ág,
mint sóhajos nyári éjjel
a fák az eget -
mindenkinél jobban téged
így szerettelek. "

A lanyomert mindent........

Nem volt idom irni az utobbi napokban. Amikor estenkent mar lenne idom leulni hulla faradt vagyok es orulok hogy az agyba jutok. :)) Habar mostanra talan sikerult egy olyan napirendet kidolgoznunk, hogy nekem is jut idom magamra. Hihetetlen hogy Lili shrek (mert daddy igy hivja :D ) milyen gyorsan no es fejlodik. Mindennap lefenykepezem es hatalmas kulonbsegek vannak a kepek kozott. A heten nem sok minden tortent. Daddy dolgozik, anya pedig Lilizik. Nagymami is itt van es sokat segit nekem, amiert nagyon halas vagyok. Minden nap megyunk setalni, nezelodni a varosba. 2 hete mikor Ian szabadsagon volt elmentunk a Coombe Abbey parkba, ahol egy hatalmas erdo van, annyira jo volt ott setalni, igazan jot tett azutan ahogy ereztem magam a megelozo hetekben. Most gyogyszert kell szednem a bipolarisra, hat nem valami jo mert az egyik mellekhatasa a hizas. Na de mit tehetek ha ettol vagyok jobban. Holnap jonnek nagypapiek, mar nagyon varjuk oket. Vegre talalkoznak Lili babaval.
Egyebkent minden nap rajovok milyen nagyszeru erzes anyanak lenni, rengeteg munka az biztos, de nincs annal csodalatosabb erzes mikor este sikerul elaltatnom es csak bamulom bamulom hogy milyen gyonyoru es o az EN lanyom :) Az is biztos, hogy annak ellenere hogy lelkileg hogy megszenvedtem erte (ha fizikailag nem is) meg 100szor vegigcsinalnam..... mert a lanyomert mindent. Ez a feltetel nelkuli szeretet. Sokan azt mondjak aki csaszarral szul megussza a nagy fajdalmakat. Valoban igaz. Bara arrol senki nem beszel mi tortenik utana. szulesi utani mehosszehuzodasaim is borzalmasak voltak, ugy hogy kozben morfiumon es egy csomo fajdalomcsillapiton eltem hogy egyaltalan kepes legyek felkelni a lanyomhoz. Par nap mulva mkor mar tudtam jarni......emlekeszem mondta a nover a korhazban hogy mar nem visz le senki a tolokocsival nekem kell lesetalni. Azt hittem behalok a fajdalomtol mert a korhaz elso emeletetol kellett elbaktatnom a neonatal (ujszulot) osztalyra. Nagyon lassan tudtam csak menni de nem erdekelt a fajdalom semmi csak a lanyomat akartam latni.
Mikor mar itthon voltunk, es ugymond elmult a vesz, Liliana is jol volt es nem kellett aggodnom tovabb, mintha elvagtak volna a fonalat, es az en allapotom rohamosan romlott. Az egy hete tarto nem alvas es idegeskedes kihozta a betegsegem. Halucinalni kezdtem feltem a lakasbol sem mertem kimenni egyedul. Hal istennek hogy a csaladom mellettem allt es tamogatott, mert ok segitettek abban hogy ujra onmagam legyek.

Early days

A varatlan szules utan, sajnos nem mentek zokkeno mentesen a dolgok. Par oraval a szuletes utan, Lilianat el kellett vinni az ujszulott osztalyra, mert a legzesekor erdekes hangot adott, ami miatt megfigyelesre vittek. Igy nekem nelkule kellett az ejszakat tolteni, ugyanis azt mondtak reggel hozzak majd fel a szuleszetre hozzam. Emlekszem arra az ejszakara, borzalmas volt. A fajdalom a mutet utan es a fajdalom csillapitok kabultsagaban csak arra tudtam gondolni mi lehet a kisbabammal. Alig vartam a reggelt. Az agybol nem tudtam felkelni, es csak par orat aludtam a morfiumnak koszonhetoen. Reggel mikor kerdeztem hogy van Lili, a nover tajekoztatott, hogy ejszaka legzes problemai voltak es ra kellett tenni a lelegeztetore. Azonnal irtam Iannek sms-t. Ian tudta hogy mi tortent, csak nem mondta hogy tudjak pihenni, mert megigerte hogy minden rendben lesz. Amikor eloszor lemehettem hozza a csecsemo osztalyra reggel, tolokocsiban mindketten sirtunk Iannel. Akkor ereztuk azt mennyire szuksegunk van egymas tamogatasara. Nem lehet elmondani azt az erzest amit ereztunk. Imadkoztunk csak hogy minden rendben legyen. Eztan en meg 3 napot toltottem a korhazba es pentek este haza mehettem. De Liliana nem, es borzalmas volt ott hagyni a korhazban, utolag azt kivanom bar maradtam volna, viszont ott borzalmas volt ott lenni. Nem tudom mi lett volna a jobb dontes. Lili kozben kikerult az inkubatorbol es mar csak a szoptatast kellett volna rende raknunk hogy kiengedjek. E kozben en nem bizrtam aludni, es folyamatosan csak aggodtam. Amikor aztan bementem 2 ejszakara a Special Care reszlegbe, ahol azert maradtunk hogy a szoptatast rendbe rakjuk, csak egyre rosszabbul lettem. Sokat sirtam, es hangulatvaltozasok stb. Ami ugye baby blues es teljesen normalis. Viszont nem az en betegsegemmel ami ket eve volt. Ezert az itteni orvosom javasolta hogy kezdjek el gyogyszert szedni. Igy is lett.
Amikor aztan hazaertunk es elmult a stressz, Lili baba nagyon jol volt, Mummy viszont egyre rosszabbul. Sajnos kijott a betegsegem megint, amit bipolaris zavarnak hivnak. Szerencsere es hal istennek a csaladomnak, idoben kaptam seitseget igy viszonylag gyorsan jobban lettem es nem kellett korhazba mennem. Nem tudok eleg halas lenni Iannek, hogy mindezt vegig csinalta velem es segitett. Vegre elvezhetem a nagy aggodalom utan az anyasagot es minden nap egyre boldogabb vagyok ahogy latom, hogy Lili baba fejlodik mosolyog es happy baby.
VEgre ugy erzem megint megvan a kapocs kozte es koztem, ahogy a pociba volt. Mert a csaszar utan es a szeparacio miatt duplan vagtak el a Lelki koldokzsinort es ezt tenyleg csak azt tudja aki ilyen modon szul. Milyen erzes az hogy kiveszik a babadat beloled, es semmi elozmenye nincs. Egyszer csak nem vagy terhes tobbe. De talan a terhes szo nem a legmegfelelobb az en esetembe, mert olyan csodalatos 9 honapom volt hogy nem neveznem soha terhesnek. Bele telt par hetbe, hogy ujra egymasra hangolodjunk, de ugy erzem most mar megvan a harmonia koztunk megint.

Mar regota szerettem volna elkezdeni ezt a blogot, de valahogy az idom sose engedte. Most viszont, hogy Lili baba megerkezett, elerkezettnek lattam az idot arra hogy naplot vezessek az uj eletrol. Az uj elet ami sokkal jobb es (farasztobb is lol) mint azt elkepzeltem. :) Eloszor is par nagyon szep idezettel kezdenek:

"Mikor megszületik egy várva várt gyermek, az élet dolgai új értelmet nyernek. Apaszív, anyaszív dobban meg egy párban, új fénnyel ragyognak a világra a hárman".

Menjunk akkor vissza egy kicsit az idoben, sok minden tortent es nem volt egyszeru szuletese Lili babanak. Mar a pocimba is kis sajtkukac volt, akarcsak most. :) Csaszarmetszessel jott a vilagra, ami egy eletmento mutet volt, ugyanis nem ereztem a mozgasat egy napig es miutan aggodva bementunk anyuval a korhazba hogy megnezzenek minden rendben van e surgossegi csaszarral szuletett meg Liliana Kyra Weller 2010 Aprilis 25-en 16:27-kor, 2800 g es 54 cm-rel. Aznap anyuval meg a bankba akartunk menni, es penteken en mozit terveztem, tehat nagyon varatlan volt a 2 hettel elobbi erkezes. Anyunak kellett Ian-t hivni, mert o dolgozott hogy jojjon a korhazba mert meg kellcsaszarozni. Nagyon feltem.....csak remeltem hogy minden rendben lesz. Valahogy ereztem egesz terhessegem alatt, hogy csaszarmetszes lesz. Pont ettol tartottam es eleg buta voltam mert nem is olvastam el semmit a csaszarrol, kerultem az osszes ilyen cikket. Strucc modjara a fejemet a homokba dugtam es azt gondoltam, ha nem foglalkozok vele nem fog megtortenni velem. Nagyon a termeszetes szulesre keszultem, es ugy gondoltam hogy megtudom Lilivel beszelni hogy minden rendben lesz. Nos egyet mar biztos megtanultam a szulosseggel kapcsolatban, a gyermeked egy onallo kis szemelyiseg es nem Te iranyitod. Az en kis sajtkukacom belegabalyodott a koldokzsinorba mikozben az utolso pillanatban ugy gondolta meg bukfencezik egyet es megfordult a hasamban. Emlekszem arra az estere az Iannel ultunk a szobankban es Lili orult mozgolodasba kezdett, ugy hullamzott a hasam, biztos hogy akkor fordult at. Amikor megultrahangoztak kozoltek hogy faros, kicsit lesapadtam hiszen penteken mar be volt fordulva a midwife szerint. Nos az elso gondolatom volt hogy ebbol csaszar lesz. Vittek is egybol a szuleszetre, ahol hirtelen vagy 10 ember ugralt korulottem, Neztek a CTG-t ami nem mutatott javulast. Az orvos elmondta a lehetosegeimet, vagy megszulom farosan vagy csaszar. Termeszetesen nem akartam kockaztatni, nagyon megijedtem. Elokeszitettek a mutot es vittek is le egybol . Epiduralis erzestelenitest kaptam, ami lehetove tette hogy ebren lehessek. Izgultam, hogy vajon Ian odaer e idoben, mert ha nem elkezdtek volna nelkule. Pont megerkezett mikor mar a mutoasztalon voltam, mindketten nagyon izgultunk, emlekszem Ian olyan vicces volt, es mikor Lili megszuletett az orvos kozolte velem hogy a koldokzsinor 3-szor volt a nyakara tekeredve es ha 6 oraval kesobb jovok hatalmas baj lett volna. Egyszoval megmentettem a kisbabam eletet amikor ereztem hogy valami nem jo, es be kell mennem a korhazba.

A figyeloben aztan mar ott vart minket a nagymami is :) Csak gyonyorkodott mindenki a kis emberben :) Emlekszem mikor a kezembe adtak, amikor eloszor ramnezett, abba maradt a siras es latszott a sok bolcsesseg a szemeben, mint egy kis oreg ember. Nezte az arcomat en az ovet es a vilag legcsodalatosabb erzeset ereztem. Ott volt a kezembe a kicsi sziv :)

"Kicsi az én szívem, kicsike darabka, Édesanyáméból úgy van kiszakítva, Azért siet oda, azért szeret ottan, Ahol ez a két szív újra összedobban. "